A csípő ütközési szindróma

Múltban gerincpanaszai miatt vizsgáltam, s rajta tanultam meg az MR elterjedésével ismertté vált és Modic neve által fémjelzett discovertebralis degenerációt, vagyis a gerinc segment-instabilitására utaló elváltozást. Magas termete, gerincének serdülőkori Scheuermann-betegségből adódó tartási rendellenessége képezte ehhez az alapot.

Fizikális vizsgálatakor az ismert Scheuermannos gerincferdülés és az aszimmetrikusan beszűkült derékmozgások mellett a panaszos csípő hajlításkor és befelé fordításkor fellépő fájdalmas kötöttsége volt észlelhető.

Röntgen, MR vizsgálat készült, melyek a kezdődő csipőízületi kopás mellett a combfej alaki eltérését, a fej-nyak határon a csont bütyökszerű kidomborodását “CAM” írta le. 

Hát igen…. visszatérő betegemen ezennel a Csípő ütközési szindrómát tanulhattam meg (femoro-acetabular impingement syndrome FAI). A váll ütközési szindrómáját már régóta ismerjük, a csípő hasonló ütközési szindrómája azonban kevésbé ismert. 

A váll és a csípő egyaránt tőízületek, de míg a váll esetében a dinamikus nagy mozgások, a rugalmas rögzítés (rotator köpeny) vagyis az izmok szerepe hangsúlyos, addig  a csípőízületben a statikus teherviselés a fő feladat, így a dióízület és annak alkotói, a  combfej és a vápa játsszák a fő szerepet.

Az egészséges csípőben, a gömb formájú combfej és az ennek megfelelő ízületi vápa felületét vékony üvegporc réteg fedi, ennek köszönhetően a combfej viszonylag nagy terjedelmű mozgást képes végezni az ízületen belül. A combfej helyéntartását a vápa peremén körbefutó rostporcos gyűrű (labrum) segíti.  A combfej alaki eltérései a csípő bizonyos mozgásaikor (jellemzően hajlítás és befelé forgatás) a combnyak az elülső vápaperembe való ütközését eredményezi, mely a labrum szakadásához, majd a vápa porcborítékának sérüléséhez, a csípőízület kopásához, csípő arthrosishoz vezethet.

Ha egy fiatal vagy középkorú egyén csípőfájdalommal jelentkezik és ez gyermekkori csípőbetegségre nem vezethető vissza, de ellenben sokat sportol/sportolt, vagy épp ellenkezőleg, tanulmányai/munkája miatt ülő életformát folytat, akkor a csípő ütközési szindróma (femoro-acetabularis impingement) lehetősége merül fel.

A csípő ütközési szindróma hátterében sokszor csontos alaki eltérések állnak. Ezek a csípőízület veleszületett eltérései, a növekedés során kialakult deformitásai, és szerzett betegségek (Perthes betegség, serdülőkori combfejelcsúszás). Bizonyos sportaktivitások pl. labdarúgás, tenisz, vízilabda, torna, melyekben a csípőízületben a normál mozgásterjedelmet meghaladó mozgásokra van szükség, alaki eltérés nélkül is a csípő ütközési szindrómájához vezethetnek.

A csípő csontos alaki eltérései alapján alapvetően két típust különböztetünk meg, „cam azaz bütyök” és „pincer azaz harapófogó” elnevezéssel. A cam típus esetében a combfej nem tökéletesen kerek, a fej-nyak határon lévő kis csonttöbblet az ízület mozgásakor a vápa peremével ütközik. A pincer típusban az ízületi vápa a combfejet túlzottan befedi, ezért a csípő hajlításakor a combnyak beleütközik a túlnyúló vápaperembe. Létezik egy harmadik típus is, ezek keveréke.

A csontos deformitáson alapuló csípő ütközési szindróma kezelése lehet sebészi. Amennyiben az ízületben még nincs jelentős kopás, az ütközési szindrómát okozó deformitás műtéti korrekciója a csontos deformitás megszüntetését, a szakadt labrum visszavarrását és az esetleges porckárosodások ellátását jelenti. A műtét célja az abnormális ízületi forma, a mozgás során jelentkező impingement megszüntetése. A műtétet követően több hónapos rehabilitáció szükséges. Sikeres műtét esetén is előfordul, hogy a műtét nem old meg minden fájdalmat, kötöttséget, s esetleg szövődmény is társul.  

A csípő azonban nemcsak csontokból, hanem lágyrészekből is, ínakból, szalagokból, és a csípőízületet mozgató, stabilizáló csípőizomzatból áll. A csontok fontosak, de nem egyedüli meghatározói a csípő egészséges működésének, esetleges csípő ütközési szindróma kialakulásának. Az izmok állapota, rugalmassága, ereje és mozgékonysága legalább olyan fontos tényezők. Ha az izom túl feszes vagy gyenge, tele van csomókkal, a csípő ütközési szindróma csontos deformitás nélkül is létrejön. A combizom (quadriceps) és a combközelítők (adduktorok) feszessége, a farizom (gluteusok) és a combhajlítók (hamstring) gyengesége sokszor vezet csípő ütközési szindrómához! 

A csípő ütközési szindróma kezelése tehát elsődlegesen nem-sebészi, hanem konzervatív fizioterápia, gyógytorna. Egy jó fizioterápiás program lényeges javulást eredményez és meg is oldhatja a csípő ütközési szindrómával járó fájdalmat és mozgáskorlátozottságot.

A csipőízmok egészséges működésének helyreállítása 3 alappilléren alapul: az izmok szöveti regenerációja, az izmok nyújtása és az izmok reaktivációja, újratanítása.

1. A szöveti regeneráció nem más mint a masszázs, mely a szövetek revitalizációját jelenti és sokszor azonnali fájdalomcsillapítást és mozgékonyságot eredményez. A masszázs nem általános és felületes, hanem mély, célzott, precíz izom-masszázst jelent.

2. Az izmok nyújtása. A túlfáradt, túlhasznált izmok feszessé válnak, megrövidülnek, s könnyen csípő ütközési szindrómához vezetnek. Az izmok nyújtása visszaadja azok rugalmasságát, megfelelő hosszúságát. Először az összes csípőizom (combfeszítő -quadriceps, combhajító -hamstrings, combközelítő -adduktorok, farizom -gluteus, csípőhorpasz -iliopsoas), majd a kört szűkítve, személyre szabottan a leginkább érintett izmok nyújtását végezzük. A csípőhorpasz izom különösen hajlamos feszülésre, megrövidülésre.

3. Az elvékonyodott (atrophizált), gyenge izmokat reaktiválni kell, újra kell bekapcsolni őket a helyes mozgásláncba. A mozgásszegény életmód, az egyoldalú mozgás, a hibás motoros kontrol izom amnéziához, az izmok emlékezet-kieséséhez vezet. Nagyon gyakori a farizmok (gluteusok) amnéziája.

A szoros értelemben vett csípőizomzat állagán, rugalmasságán és mozgékonyságán túlmenően a fizioterápia kiterjed a testtartás korrekciójára is, pl. a medence helytelen billentése a csípőhorpasz izom feszüléséhez, megrövidüléséhez vezet pl. guggoláskor, csípőhajlításkor.   

Életmód-változtatás is szükséges! Az egésznapos ülő életforma - irodában, komputer előtt, autóban-  csípőízületünk állapotára rossz hatással van. Életmódbeli változtatásra, mindenek előtt rendszeres mozgásra van szükség. Motion is Lotion! Best position is next position! A legjobb testhelyzet a következő, ülés helyett álljunk, állás helyett járjunk.... és kerüljük az egyoldalúságot. A kopások megelőzésében bizonyos fizikai tevékenységek kerülése is szóbajön, rendszeres gyógytorna, időszakos fizikoterápia , fájdalomcsillapítás, ízületi injekciós kezelés javasolt.